Évről-évre egyre nő a normálistól eltérő pigmentáltsággal kapcsolatos bőrelváltozások száma. Ezek kisebb-nagyobb foltok váratlan felbukkanását jelentik a bőrön, melyek maradéktalan eltüntetése sajnos igen gyakran reménytelen. A legnagyobb elvárható eredmény sokszor kizárólag a részleges halványítás.Tanácsos ezek kialakulását lehetőség szerint megelőzni, a hajlamosító tényezők kiiktatásával. Melyek is ezek?

A bőr festékanyaga a melanin nevű fehérje, mely a hámréteg legalsó sejtsorában (bazális réteg) termelődik. Létrejöttéhez oxigénre, megfelelő testhőmérsékletre, enyhén lúgos közegre, bizonyos enzimekre, réz ionokra és UV fényre van szükség.  

Megesik, hogy a melanin külső, vagy belső okok miatt túltermelődik (hyperpigmentáció), de gyakran találkozhatunk az alultermelődés jeleivel is (hypopigmentáció). Ezek a normál bőrszíntől eltérően pigmentálódott területek lehetnek velünk születettek, de gyakran beszélhetünk szerzett elváltozásokról. Kiváltó okai között az ibolyántúli sugarakon túl gyakran gyógyszereket, vegyi anyagokat, vagy mechanikai hatásokat találhatunk, de igen gyakori, hogy idegrendszeri zavarok, hormonális folyamatok, gyulladások, fertőzések állnak a háttérben. A pigmentzavarok kialakulását sok esetben öröklött tényezők is meghatározzák. Kevés szó esik bizonyos növények fényérzékenyítő hatásáról, pedig az angyalfű, az orbáncfű, a lestyán, a petrezselyem, a bergamott, a paszternák, a kapor, a zeller, a cickafark rendszeres, nagy mértékű alkalmazása bizony okozhat fényérzékenységet.

A rendellenes pigmentálódás problémáját leginkább megelőzéssel tudjuk kivédeni. A megelőzéshez szükséges egyfajta tudatosság a fényérzékenyítő állapotok tekintetében. Fontos tudnunk, hogy igen sok antibiotikumnak és kozmetikumnak van fényérzékenyítő hatása, ezek használatát megelőzően érdemes tájékozódnunk. De  kialakulhatnak nem várt foltok egy-egy hormonálisan megváltozott élethelyzetben (terhesség, szoptatás), vagy sokszor még fel nem derített endokrinológiai rendellenesség hatására is. 

Minden pigmentrendellenesség kialakulásának azonban van egy fontos feltétele: az UV sugárzás. Ha az UV sugarak bizonyos spektrumát eredményesen távol tudjuk tartani a bőrünktől, jelentősen csökkenthető a pigmentálódás kockázata. A Földet érő nap sugarai 44%-ban látható fényből, 50%-ban infravörös sugárzásból és 6%-nyi ultraibolya sugarakból állnak. Ezen 6%nyi sugárzási spektrum 3 féle ultraibolya sugárból áll. Legnagyobb részt UVA (barnító) sugarakból, lényegesen kisebb részben UVB (gyulladáskeltő) sugarakból és minimális UVC (fertőtlenítő) sugárból.

A barnító sugarak kiszűréséhez egy évszázaddal ezelőtt, amikor a fehér, makulátlan bőr az arisztokrata származás megkérdőjelezhetetlen jelének számított, csipke napernyőket és zöld, kék, vagy fekete színű arcfátylakat használtak. Egyes mediterrán éghajlatú országokban a higiéniai kultúrának évezredek óta része bizonyos növényi olajok és vajak rendszeres használata a fénykárosodás kivédésére. Ilyenek a shea vaj, az olívaolaj, az avokádóolaj, a földimogyoróolaj, a mandulaolaj, a szezámmagolaj, a paradicsommag olajos kivonata (macerátuma), stb. Ezen növényi olajok, mint természetes fényvédők kb. 3-10 faktornyi biztonságot nyújtanak a leégés kockázatával szemben.

De mi is az a faktor?

A faktor nem más, mint annak definiálása, hogy hányszor több ideig tartózkodhat az egyén a napon a leégés kockázata nélkül az adott szer használatával, mint anélkül. A 3-10 faktornyi biztonságot nyújtó növényi olajokkal tehát 3-10-szer annyi ideig érezhetjük védelemben a bőrünket, mint nélkülük. Ezt azonban nagyban befolyásolhatja a verejtékezés mértéke, a vízzel való érintkezés, a fent említett belső folyamatok és természetesen a bőr fototípusa.

A bőr  lehetséges fototípusát Thomas B. Fitzpatrick amerikai bőrgyógyász foglalta egy 6 pontos táblázatba a nagyon érzékeny (kelta) 1-es típustól, az érzékeny 2-es (kaukázusi), a normális érzékenységű 3-as (kevert), a nem érzékeny 4-es (mediterrán) és az egyáltalán nem érzékeny 5-ös (ázsiai-indiai) bőrtípuson át a fekete (afrikai) 6-os típusig. Ezen táblázat praktikusan összefoglalja, hogy melyik bőrtípus milyen érzékenyen reagál a nap sugaraira.

A gyermekeknek szánt naptejekben igen nagy mennyiségben találhatunk poranyagokat, mint fizikai fényvédőket (titán-dioxid, kaolin, színező poranyagok, stb.). Ezek képesek akár 100%-ban is kivédeni a káros UV sugarakat, hátrányuk azonban, hogy a barnulást is megakadályozzák és a pórusok eltömítésén keresztül befolyásolják a bőr működését.  Alkalmazásuk tehát csak addig javasolt, ameddig a sugárzási behatás fennáll, még ha többnyire ártalmatlan púderalapanyagokról is beszélünk. Árnyékba érve célszerű eltávolítani őket, újra lehetőséget adva így a bőr számára az adakálymentes bőrlégzésre.

A szükséges mértékig történő használat javasolt a kozmetikai ipar által egyre gyakrabban használt mesterséges kémiai fényvédőket tartalmazó termékek esetében is.  Ezek több módon is képesek befolyásolni a festékképzés folyamatát, akár a bőrt érő fénysugár hullámhosszának megváltoztatásán, akár a festékképzés enzimatikus folyamatainak blokkolásán keresztül.

Bármilyen elven is működjön egy fényvédő krém, elvárható tőle, hogy ne legyen toxikus, irritáló, fényérzékenyítő, szárító hatású, savak-lúgok hatására ne változtassa meg a hatását. Ne legyen kellemetlen szagú, de legyen hypoallergén, hőálló, egyenletes barnulást tegyen lehetővé és használatával csökkenjen a nem várt bőrelváltozások kialakulásának kockázata.

© A blogbejegyzés szerzői jogi védelem alatt áll, másolni és más által saját forrásként közzétenni tilos.